KATÓ MARIANNA HONLAPJA

 "Meggyőződésünk, hogy ha a lelkek láthatóak lennének, világosan megmutatkozna az a csodálatos jelenség, hogy az emberi nem minden egyéne az állatvilág valamelyik fajtájának felel meg; és könnyen felismerhetők a gondolatoktól is alig sejtett igazságot, hogy osztrigától a sasig, a sertéstől a tigrisig, minden állat megvan az emberiségben, és mindegyikük egy-egy emberben. Néha több egyszerre.

   Az állatok nem egyebek, mint erényeink és bűneink szemünk előtt kóválygó képletei, lelkivilágunk látható kísértetei. Isten látni engedi őket, hogy elgondolkoztasson bennünket. Ámde, minthogy az állatok csupán árnyak, Isten nem alkotta őket a szó teljes értelmében nevelhető lényekké; miért is tette volna. Lelkünk ellenben olyan valóság, melynek megvan a rendeltetése, ezért Isten beléoltotta az értelmet, vagyis nevelhetőséget. A helyes társadalmi nevelés bármilyen lélekből ki tudja bányászni a benne rejlő hasznos értéket." (Victor Hugo: A nyomorultak)

(Forrásanyag: A nyomorultak - Victor Hugo, Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest 1956)

 Lelki betegségek tünetlistája bejegyzései

A betegségek tünetei.

Viselkedés zavarok

Viselkedésen azokat a személyiségfejlődés során kialakult mintákat értjük, amelyek az én sajátos viszonyulását jelzik mindenkori önmagához valamint szükebb és tágabb társadalmi közegéhez.

A psziches betegségek  a környezet számára a viselkedés megváltozásval válnak felhivó jellegüvé. Emiatt érdemes a zavarokról részletesebben is szólni.

A viselkedés zavarai megnyilvánulnak mozgásos,  verbális / közlési / és kevert formákban.

A gyermekek lelki zavarait jellemző módon kisérik kóros mozgások. Hipermotilitás / általános tulmozgásosság/ tic / egyszerü ismétlődő mozgások/ hajtépés, vagy éppen a mozgások lelassulása a körülményesség, gátoltság.

Felnőttek esetében a kevert viselekedés zavarok jellemzőbbek. A beszédbeni közlést a mondandónak megfelelő mimika, a személyiség temperamentumához igazodó gesztusok  és tartás kiséri. Ezek változnak meg az egyes  betegségekben.

Szorongásos tünetképződésben fegyelmezetté válik az arckifejezés  a tartás, redukálódnak a gesztusok. Szabályozottnak tünik a viselekedésről kialakitható összhatás.

Depresszióban a beteg arca szenvedő, egész tartása is az. Megváltozik  lelassul, életritmusa, alvászavarok jelentkeznek.

A tulzottan aggodalmas arckifejezésü  önmagával és környezetével szemben is tul preciz ember esetében kényszeres tünetekre gondolhatunk.

Elmebetegeknél figyelhető meg az oda nem illő mimika, elrévülő tekintet, a beszédbeni közlésnél a késleltetett válaszadás.

A nagy indulatokkal  agresszióval jellemezhető igazságkeresés mögött gyakran paranoid zavar áll, az öntörvényüség mögött pszichopátia.

A fenti - jellemzőként kiragadott - viselkedési zavarok nem egyik napról a másikra alakulnak ki, éppen azért nem is tünnek fel a szük környezetnek, családnak. Inkább a tágabb szociális közeg sejtheti  mögöttük a biztonságát vesztő, szenvedő beteggé váló személyiséget

·                                 pszicho

·                                 2007. nov. 30. 18:31

·                                 Kategóriák: Lelki betegségek tünetlistája

Tudatzavarok

A tudat a központi idegredszer legmagasabb szintü integrált müködése. Folyamat jellegünek kell tekinteni, amelyben  az ingerek  éretelmezésének és feldolgozásának, a válasz-reakciók kivitelezésének, az én és külvilág különállása és egysége mindenkori  felismerésének  van jelentősége.

Az ép  tudati müködés élettani alapja az ép központi idegrendszer. A tudat állapotváltozását egészséges  körülmények között az alvás és ébrenlét periodikus válatokozásában figyelhetjük meg.

A tudatzavarok  két alapvető müködési kategória köré sorolhatók, mégpedig az energetikai /vigilitási/ és az integrativ / tartalmi /  változások köré.

a./ az energetikai zavarok elsődlegesen a köponti idegrendszer külső behatásokból keletkezett sérüléseihez vagy belső térszükitő folyamatkhoz és károsodásához köthetők. Utóbbiak között daganatokat, mérgezéses állapotokat, érrendszeri károsodásokat kell értenünk.

Az energetikai zavar fokozatai:

- gyengeség, elesettség : csökken a külvilági ingerek érzékelése és a válaszadási készség

- sopor : folyamatos alvás, csak erős ingerekkel ébreszthető

- coma : eszméletlenség, erős ingerekkel sem ébreszthető, az izomzat tónustalan reflexek nincsenek.

Az integrációs zavarokat a tartalmi egyezések alapján csoportositjuk:

- téveseszmék hallucinátiók által befolyásolt tudatállapotban az én és a külvilág különállásának egysége sérül, a realitásérzék hiányzik

- szük tudatállapot egy gondolatra hangulatra vagy sérelemre orientálódik, rajongásra, bánatra, elfogultságra.

- laza tudatállapotban a  figyelem nehezen összpontositható. Enyhe foka szórakozottság, sulyos formája a teljes szétesés.

Tudatborult állapotokban az energetikai és integrációs zavarok együtt vannak jelen. Közülük megemlithető  az álomszerü állapot, amelyben az észrevevés és a képzelet határa összemosoódik igy a valósághoz  sajátos álomszerü képek vegyülnek, amelyek ugyan olyan intenzitásuak, mint a valóságosak. Deliriumban  megszünik a külvilággal való kapcsolat, a tájékozatlanaság, fokozott aktoivitás hallucinátiók társulhatnak a tünethez. Homályállapotokban  az én-azonosság  hiányzik.

A tudatzavarral járó állapotképek különböző ideg- és elmeosztáyra tartózó betegségek tünetei.Emiatt kezelésük is ezekre az osztáyokra tartozik.

·                                 pszicho

·                                 2007. nov. 30. 18:30

·                                 Kategóriák: Lelki betegségek tünetlistája

Szexuális zavar

Olyan tünetek összefoglaló neve, amelyek a különnemüek közötti  - heteroszexuális -  magatartás zavarának fennállását jelzik.  Hagyományosan vett értelemben két tágabb csoportba sorolhatók, a perverziókra és  és a pszichoszexuális diszfunkciókra.

A  perverzio vagy parafilia  azokat a szokássá vált gyakorlatokat foglalja össze, amelyek a nemi érintkezés nélküli szexuális izgalom és kielégülés elérésére irányulnak.

Ebbe a csoprortba tartozik  az exhibicionizmus, a test illetve a nemi szervek mutogatása,  a fetisizmus,  szexuális kielégülés  olyan tárgyak birtoklásával és hordásával  amelyek konkrét személytől származnak és összefüggésbe hozhatók  szexuális vágyképzetekkel. 

A transzverszita fetisiszták  a másik nem ruháját hordják, a másik nem szerepében tetszelegnek. A szadisták  szenvedést okozva, a  mazochisták szenvedést átélve jutnak szexuális élményhez. A pedofilek  gyerkekhez vonzódnak.

Pszichoszexuális diszfunkciók  a heteroszexuális kapcsolatokban jelentkeznek. A zavar negativan érinti a partnerkapcsolat stabilitását.  A tünetek alapján két alcsoport ismert. Az egyik a nemi vágy csökkenését / nőknél frigiditást, férfiaknál impotenciát / foglalja magába , a másik az orgazmus során jeletkező rendellensességeket.

A homoszexualitást csak akkor kell szexuális zavarként megitélni, ha a személy énazaonosságát olyan mértékben sérti, ami a mindennapi életében beilleszkedési gondot, kisebbségi koplexust, szenvedést jelent.

A szexuális perverziók hátterében az öröklött hajlam mellett nagyon jelentős szerepe van a kora gyermekkori  pszichotraumáknak, szexuális tabuknak és gyermekkori bántalmazásnak, szexuális zaklatásnak.

A pszichoszexuális diszfunkciók kialakulásáért  leginkább az érzelmi harmónia hiánya tehető felelőssé. Az esetek kis hányadában organikus károsodás, máskor alkohol és drogfogyatás  vagy egyes gyógyszerek mellékhatása a zavar kimutatható oka.

Pszichoterápiás gyakorlatban - párkapcsolati terápiák során-  leginkább a pszichoszexuális diszfunkcióval találkozunk. Tünetként jelzi a párkapcsolat müködésének hiányosságait, az elégtelen kommunikációt, az érezlmi intimitás zavarát.   

·                                 pszicho

Schizophrenia

"Kizökkent az idő, oh kárhozat " - mondja Hamlet dán királyfi, amikor szembesülni kényszerül az "unalmas e világi ügylettel".  Shakespeare elsőként idézett mondatánál  pontosabban senki nem fogalmazta meg a schizophrenia lényegét, a második idézett mondatnál pontosabban  pedig a shizophren beteg betegségből adódó tragédiáját.

A schizophren  beteg ugyanis más idősikban él. Ennek a más idősiknak megfelelő ingerekkel találkozik. Viselkedése, reakciómódja válasz  a csak saját maga által megélt ingerekre.

A betegség magyar fordításban hasadásos elmezavart jelent. Tünetei megnyilvánulnak  a gondolkozás zavarában, téveszmék meglétében, hallucinátiókban, időnkénti hangulatzavarokban, oda nem illő érzelmi megnyilvánulásokban , a szociális kapcsolatkészség megnehezítettségében, leépülésében. /Téveseszmékről hallucinátioról, korábbi írásaimban részletesen szóltam./

A tipikusan jelentkező tünetek alapján szokás a schizophren betegséget tovább osztályozni. Ennek megfelelően a következő formák ismeretesek:

a./ dezorganizált típus: zavartság, leépülés, a személyiség teljes szétesése jellemzi. Ebbe a kategóriába tartozik a korábban részletesen is ismertetett hebephrén lefolyás.

b./ katatón típus:  felfokozott mozgás és beszédkésztetés, hiperaktivitás  váltakozik teljes negativizmussal, környezetet elutasító, elnémult, kiüresült állapottal.Nem szükségszerű a periodikus változás, előfordulnak olyan kórformák, amelyekben csak a hiperaktiv vagy csak a kiüresült állapot van jelen.

c./ paranoid típus:jellemzője a téveseszme rendszer az annak megfelelő hanghallásos, látomásos vagy egyéb hallucinátiokkal, üldözéses tartalommal.

d./ differenciálatlan típus:  zavartsággal, időszakos hallucinátiókkal jellemezhető

e./ rezudiális típus:  a látványos zavartsági és hallucinatorikus tünetek nem kifejezettek, annál inkább  az érzelmi elsivárosodás, a szociális leépülés és a viselkedés furcsaságai.

A schizophrenia tünetei 15 és 45 éves kor között szoktak megjelenni, legjellemzőbb módon az ifjúkor elején.  A betegség oka tisztázatlan. Kialakulásában ugyanúgy szerepet tulajdonitanak örökletes tényezőknek mint a biokémiai folyamatoknak vagy a kora gyermekkori lelki traumáknak.

Prognózisa nem megjósolható. Általában szakaszokban, un. schubokban zajlik, a schubok között tünetmentes időszakok vannak. Akad olyan beteg akinek élete során egyetlen schubja volt, de van olyan is akinél a tünetek krónikusan rögzülnek.

Gyógyításában schub esetén kórházi kezelés szükséges. Hosszmetszetileg a komplex terápiás megközelítéstől várható eredmény, amelyben a gyógyszeres terápia mellet lényes szerepe van a szociotherápia és a pszichotherápia kínálta lehetőségeknek.

Egyes teóriák szerint, - amelyek a személyi szabadságot és a másság iránti toleranciát  messzemenőkig figyelembe veszik - a schizphrenia gyógyítása sérti a személyiség szabad kiélésének jogait. Elméletileg elfogadható lenne ez a tétel, ha a betegség úgy működne, hogy a "kizökkent idő" a páciens számára  csak kellemes élményeket hoz. A valóságban  az esetek nagy részében a hallucináló beteg fenyegető hangokat hall, kétségejtő víziói vannak. Agitálttá, feszültté válik tőlük. Feszültségét agresszióban vezeti le, agressziója elsődlegesen önmaga, másodlagosan környezet felé irányul. Ilyenkor ön- és közveszélyes állapotban van, védelme csak kórházi körülmények között oldható meg. Az ön- és közveszélyes  állapotot  fanyalogva  fogadják el azok akik az elmebetegséget elméleti síkon ismerik. Meggyőződésem, ha valamikor is láttak volna hallucináló beteget saját fejét a falba verni, hogy szabaduljon, az agyában elrejtett beszélő géptől, nem gondolnák antihumánusnak a tünetek csökkentésére irányuló gyógyszerelést.  

·                                 pszicho

·                                 2007. nov. 30. 18:28

·                                 Kategóriák: Lelki betegségek tünetlistája

Retardált személyiségfejlődés

A személyiségfejlődés valamennyi - de különösképpen a gyermekkori -  szakaszában rendkivül nagy jelentősége van az egyéni érés mellett  azoknak a környezeti szociális feltételeknek is, amelyek a biológiai kornak megfelelően kialakult  uj személyiség komponenseket felszinre hozzák. Szociális feltételeken azok az ingerek értendők, amelyekkel a gyermek korának megfelelően kell, hogy szembesüljön , valamint a család és a környezet azokat a viselkedési és viszonyulási normákat várja el tőle, amelyek  az életkorának megfelelő értelmi és érzelmi  érettséget  takarnak.

Az ingerszegény környezetben felnövekedő gyermek, aki viselkedésére nem kap pozitiv vagy negativ megerősitéseket, retardálttá  / elmaradottá / válhat.A retardáció érinti az érzelmi éltet az értelmi képességeket és a viselkedést.

A retardált érzelmi fejlődésről  és viselekedési tünetekről már szóltam korábbi irásaimban, most az éretlmi retardációt szeretném részletesebben taglalni.

Az értelmi retardácio az intelligencia fejlődésének elmaradása a normál fejlődési ütemtől. Az értelmileg retardált gyermek  intellektuális teljesitőképessége elmarad a korától elvárható szinvonaltól , intelligencia hányadosa  az alacsony kategóriába esik, surolja  az értelmi fogyatékosság felső határát. Éppen ezért beiskolázásánál gondok jeletkeznek.

Általában nem, vagy csak komoly nehézségek árán tud megfelelni az általános iskola tantervi követelményeinek.

Fontos lenne, hogy az óvoda nagycsoportjában a mentális retardáció kiderüljön s ennek megfelelően, célirányosan lehetnek előkésziteni a gyermeket az iskolára. Célszerü, ha ezek a gyermekek ismétlik az óvoda nagycsoportját. ha mégis beiskolázzák őket, lehetőség van  az első osztály ismétlésére is.

A sorozatos teljesitménybeli kudarcokat  a pedagtógus jól tudja kompenzálni / kiegyenliteni/  az egyes jóbb részképességek, készségek észrevevésével és a nevelésben speciális odafigyeléssel.

Ha a retardált gyermek kisegitő iskolába kerül, könnyen megbirkózik az értelmi fogyatékosoknak  felállitott követelményekkel. Jó tanuló lesz, képessé válik arra is, hogy a nyolc osztályt a későbbiekben elvégezze. Talán egyszerübbnek is tünik igy az iskolázása. De nem szabad figyelmen kivül hagynunk, hogy későbbi közösségi beilleszkedésében feltételnül hátrányként jelentkezik az a tény, hogy értelmi fogyatékosok között szocialaizálódott. Ez még kisebbiségi komplexusokat is eredményezhet, amelyek megnehezitik önérték tudatának alakulását.

·                                 pszicho

·                                 2007. nov. 30. 18:27

·                                 Kategóriák: Lelki betegségek tünetlistája

Regresszió

Általános, összefoglaló kifejezés azokra a psziches zavarokra, amelyekben a fejlődés során már tulhaladott viselkedési minták  ujból megjelennek. megjelenésük fokozzattan megterhelő vagy konfliktusos helyzetben várható.

A regresszióban megmutatkozó viselkedés- , élmény-, és kifejezésformák mindig primitivebbek, egyszerübbek, mint az adott életszakasz  viselekedési-, élmény-, és kifejezésformái.

A felnőttkori regresszió legyakoribb formája az agressziv indulatkitörés. Olyan esetekben fordul elő, amikor az egyéb akadályoztatva, frusztrálva van van abban, hogy életvitelét, tevékenységét a számára szokott módon szervezze meg.Az agressziv indulatkitörés ideje alatt hiányzik a viselekdési kontroll és a következmények belátásának képessége.

Sajátosan kóros formája a feszültségelvezetésnek a rövidzárlati cselekvés. Az illető tudata leszükül a problámára. A leszükült tudatból ered az indulat ami olyan módon uralja  az egész lelki állapotot, hogy az egyén később nem is emlékszik cselekvésére. Számos büntény történik rövidzárlati cselekvés hatására.

A felnőttkori regresszió gyakori formája a "betegségbe menekülés " is. Kellemetlen érzelmi feszültségek vezetődnek le ilyen módon, tulajdonképpen  hisztériás tipusu reakcióban, látványos tünetekkel, sulyos esetekben hiszteroid bénulásokkal, vaksággal.

A regressziók közé soroljuk  még az un. infantilis reakciókat , gyermekes viselkedési módokat, amelyek a gyermekekre jellemző 

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat